Másfél éves csúszást követően 2009. július 1-től megvalósul a teljes piaci liberalizáció a gázpiacon, az ennek gyakorlati megvalósításához szükséges miniszteri rendeletek mindegyike azonban még nem született meg. Hiányzik még az egyik legfontosabb, a jövőbeni lakossági ellátás árát meghatározó árrendelet is,, pedig a hivatalos határidő június 1-én lejárt. A liberalizáció azonban szinte biztosan nem jelent teljeskörű liberalizációt, hiszen Magyar Energia Hivatal (MEH) a piacnyitást követően is beleszólhat majd az árképzésbe.

Gázt minden fogyasztó fog kapni július 1. után is, az elszámolás azonban szinte biztosan komoly gondokat fog okozni a szolgáltatók számára.

Az elméleti modell... 

A közüzemi szektor liberalizációját követően az állam elméletileg nem szól bele a piaci árképzésbe, kivéve azon természetesen monopóliumat, melyek az infrastruktúrához kapcsolódnak. Ennek oka, hogy a közüzemi szolgáltatások esetében az infrastruktúra kiépítése roppant költséges, s több párhuzamos gázvezeték, illetve villamos energia hálózat teljesen szükségtelen, így ezeket minden piaci szereplő számára nyitottá kell tenni.

A kereskedő társaságok árképzése viszont ebben a modellben szabadon alakul a piaci verseny hatására, az állami szabályozás kizárólag a kisfogyasztók védelmére szorítkozik. Ennek keretében jönnek létre az ún. egyetemes szolgáltatók, melyek minden olyan kisfogyasztót ellátnak, akik nem kívánnak vagy nem képesek kilépni a versenypiacra. Az egyetem szolgáltatók a hatóságok által meghatározott ellenőrzött áron szolgáltatnak, melyet a társaságok az elismert költségeket figyelembe véve számolnak ki, s melyet a hatóság hagy jóvá.


...és a magyar valóság

Hazánkban azonban a hatóságnak ezidáig nem sikerült árképzési gyakorlatot kialakítani, s az árszabályozási rendelet - melynek a törvény szerint június 1-ig meg kellett volna születnie, s mely a költség alapú árképzés elismert költségeit is tartalmazná - még mindig nem készült el. Információink szerint a szakmai egyeztetések gőzerővel folynak, a EP választások azonban nem igazán kedveztek az előkészítésnek, ráadásul számos egyéb nyitott kérdés is létezik, elég csak az E.On által felhalmozott több mint 100 mrd Ft-os veszteségre gondolni. 

A rendeletet ráadásul annak ellenére nem sikerült megalkotni, hogy a piacnyitás eredetileg 2008. január 1-től valósult volna meg, ami előbb 2009. január 1-re, majd pedig 2009. július 1-re tolódott. (Ez utóbbi egyébként a januári gázkrízis fényében meglehetősen szerencsésen alakult.) 

A jelenlegi - meglehetősen sűrűn és gyorsan változó - állás szerint a liberalizáció ellenére átmenetileg július 1-től megmarad majd a szabályozott ár a gázpiacon, azaz továbbra is a kormányzat határozza majd meg a lakossági gázárakat. A negyedik negyedévtől ez ugyan elméletileg megszűnik, a koncepció azonban bármelyik pillanatban megváltozhat. 

Ezt követően is lehetősége lesz azonban a MEH-nek arra, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szereplők árképzésébe beavatkozzon (a villamosenergia-piaci szabályozáshoz hasonlóan), s egy vizsgálatot követően akár a költség alapú árképzésre vonatkozó kötelezettségeket is előírhat. 

Az ugyan biztosra vehető, minden fogyasztó július 1 után is hozzájut majd a gázhoz, ennek elszámolása (különösképpen az, hogy melyik szolgáltatótól és milyen áron vásárolt az adott fogyasztó) azonban szinte biztosan komoly gondokat fog okozni majd az érintettek számára.

Forrás: www.portfolio.hu