A Deloitte Business Sentiment Index (DBSI) vállalati felmérés legfrissebb kiadásának eredményei szerint a közép-európai régió cégvezetői körében érezhetően nőtt a beruházási kedv. A válaszadó vállalatvezetők több mint kétszer akkora valószínűségét érzik annak, hogy a következő 12 hónap során beruházásokat indítanak, mint a 2009. szeptemberi, első felmérés idején. A hat ország cégvezetői körében végzett kutatás eredményei a régión belüli különbségekre is felhívják a figyelmet.

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere elmondta: 'a felmérés szerint a teljes régió átlagát tekintve nőtt az optimizmus a vállalatvezetők körében, az index központi mutatója a tavaly októberi kiadás 114-es értékéhez képest öt ponttal, 119-re emelkedett. A hat országból begyűjtött válaszok alapján jól érzékelhetők ugyanakkor a régión belüli eltérések.'

A régió legoptimistább országa továbbra is Lengyelország. Itt a cégvezetők 91 százalékának pozitívak a várakozásai vállalatuk pénzügyi kilátásai tekintetében - ez az adat a legutóbbi felméréskor 80 százalék volt. A lengyelek mellett a szlovák cégvezetők is egyre optimistábbak - 84 százalékuk szerint a következő 6 hónap során országuk gazdasági kilátásai javulni fognak. Ez az adat a legutóbbi felmérés 71 százalékos értéke óta némileg nőtt, a fejlődés ugyanakkor a 2009. szeptemberi, első DBSI felmérés 23 százalékához képest igazán szembetűnő.

A Deloitte felmérése szerint bár a régióban Magyarország továbbra sem tartozik a legoptimistább országok közé, a hazai cégvezetők várakozásaira óvatosan növekvő optimizmus jellemző. A válaszadók több mint fele (57 százalék) számít arra, hogy az ország gazdasági helyzete a következő hat hónapban javulni fog, ami az egy évvel korábbi adatokhoz képest közel 40 százalékos, a fél évvel ezelőtti állapothoz képest pedig 13 százalékos növekedést jelent.

Az árbevétellel kapcsolatos várakozásokat tekintve is érezhető némi optimizmus a magyarországi cégvezetők körében, a tavalyi évhez képest többen, a cégek immár közel kétharmada számít árbevétel-növekedésre a következő 12 hónap során, de új termékek, szolgáltatások bevezetését is többen tervezik, mint a tavalyi felmérés idején.

Az egyes országok cégvezetőinek beruházási hajlandósága igen vegyes képet mutat - az exportra termelő, erős gyártóiparral rendelkező országok kilátásait befolyásolja a Németországba irányuló export növekedése is, amit a német gazdaság fokozatos újjáéledése von maga után. A cseh és lengyel vállalatok beruházási kedve például sokkal nagyobb a román, vagy magyar társaikénál.

A magyar vállalatok a beruházási kedvet tekintve ugyan továbbra is a sereghajtók közé tartoznak a régióban, az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest számottevő a fejlődés: a megkérdezett hazai cégvezetők között idén 17 százalékkal többen valószínűsítették, hogy a következő 12 hónap során beruházást, például eszközbeszerzést hajtanak majd végre.

Seres Béla kiemelte: Számos más kérdéssel kapcsolatban még érezhetőek a negatív kilátások a régióban. Míg az általános foglalkoztatási kilátások sokkal optimistábbak lettek Közép-Európában, a romániai és magyarországi cégvezetők a korábbi felméréshez képest pesszimistábban vélekedtek a foglalkoztatás lehetőségeiről. Magyarországon a tavaly áprilisi 16 százalékhoz képest idén a vezetők 30 százaléka nem zárta ki, hogy leépítést kell végrehajtania cégében, és mindössze a válaszadók valamivel kevesebb, mint negyede (23 százalék) tervezi új alkalmazottak felvételét. A következő 12 hónap foglalkoztatásával kapcsolatban a romániai cégvezetők a legpesszimistábbak – itt a válaszadók 32 százaléka szerint szűkülni fog a foglalkoztatás.

Innováció és kutatás-fejlesztés

Az idei DBSI felmérés külön kitért a cégvezetők innovációval és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos véleményére is. Az eredmények arra utalnak, hogy bár a cégvezetők tisztában vannak az innováció jelentőségével, azt nem látják át teljesen, hogy a K+F beruházások miként is fokozzák a vállalatok versenyképességét és piaci helyzetét:

- A megkérdezett vezetők mindössze 10 százaléka számolt be arról, hogy vállalata 2010-ben a forgalom több mint 3 százalékát költötte K+F beruházásra.

- A vezetők több mint 29 százaléka vélekedett úgy, hogy cége az elmúlt évben nem költött K+F beruházásra a régióban.

- A vállalat forgalmának több mint 3 százalékát kutatás-fejlesztésre áldozó igazgatók nagy része főképp horvátországi (20 százalék), cseh (16 százalék), szlovák és román (10-10 százalék) vállalatok vezetője.

- A cégvezetők szerint a K+F kiadások jövőbeli pozitív irányú alakulását befolyásoló külső tényezők a nagyobb mértékben igénybe vehető közvetlen K+F támogatások (29 százalék) és K+F adókedvezmények (26 százalék).

- A megkérdezettek több mint háromnegyede (81 százalék) tisztában van azzal, hogy az innováció adta lehetőségeket bizonyos mértékig mindenképpen ki kell használni.

Forrás: OrientPress Hírügynökség