Minden nap hallani a válság szót, ideje hogy kicsit letisztázzuk a fogalmat.

A világtörténelem során az első az egész világra kiható gazdasági válság a harmincas években volt. Az I. világháború után a Daves és a Young terveknek köszönhetően megindult a „romeltakarítás”. Németország az USA-tól felvett kölcsönökből fizette a jóvátételt Angliának és Franciaországnak, akik ebből törlesztették a háború alatt felvett kölcsönöket az USA-nak. Ennek következtében körbetartozás alakult ki. Ez azonban önmagában nem jelentett problémát. Később a New Yorki tőzsdén egy úgynevezett nagy tőzsdehossz következett, az árfolyamok megemelkedésére számítva sokan fektettek részvényekbe. Ezt látva a kisebb amerikai befektetők is inkább hazájukban, sokszor hitelre kezdtek el részvényeket vásárolni. Az USA számára a válságnak szinte nem is voltak előjelei, mivel a háború egy kisebb fellendüléssel járt. Növekedtek a piacok, a népesség és a technika is fejlődött, elsősorban a haditechnika jóvoltából.

1929. október 24-én, a fekete csütörtökön és 29-én, a fekete kedden óriási eladási hullám kezdődött, aminek következtében zuhanni kezdtek a részvényárak. Mindez a tőzsde összeomlásához vezetett, aminek következtében bizalmatlanság alakult ki a részvényekkel, mint magas kockázatú befektetési formákkal szemben, így a bankok befagyasztották a hiteleket, vagyis a befektetőknek a megmaradt értékpapírjaikat is el kellett adniuk. A tőzsdekrach nyomán, az egész világon bankok és gyárak omlottak össze, vagy váltak fizetésképtelenné, mégis az USA és Németország sínylette meg legjobban a történteket. A magyar gazdaságban is erőteljesen érzékelhető volt a hullámvölgy, mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság területén. Munkahelyek szűntek meg, főleg a mezőgazdasági termelők mentek tönkre. Hazánkban azonban kidolgoztak egy úgynevezett gazdaságvédelmi programot, aminek következtében egészen 1941-ig támogatta az állam a csőd szélén álló gazdákat, akik így a harmincas évek közepétől megkezdhették a kölcsönük visszatörlesztését. Mindehhez alapot a húszas évek fellendülése adott, amikor a magyar áruk keresettek voltak a nemzetközi piacokon. Az elmúlt években az USA gazdasági növekedése visszaesett, lecsendesült. Azonban a mostani válság kiindulópontjának az amerikai ingatlanárak hirtelen lecsökkenését mondhatnánk. Korábban az ingatlanokra jellemző volt, hogy túlértékelték őket, ennek következtében egyre magasabb kockázatú hitelek fedezeteként szolgáltak. Az USA-ban a fogyasztás nagy része hitelből van, melyeket különböző saját tulajdonú ingatlanokra vesznek, vettek fel az emberek. A bankok bízva a biztos nyereségben alacsony kamatra adtak hitelt az igénylőknek, azonban amikor az ingatlanjaik ára jelentős mértékben lecsökkent, nem volt rá megfelelő fedezet. 2007-ben aztán az első bankcsődök után a fizetésképtelenség végigvonult az egész gazdasági rendszeren, mivel a bankok a befektetett pénzekből kölcsönöket adtak, amikre később nem volt fedezet az alacsony ingatlanárak miatt, mivel pedig a kölcsönt felvevők sem tudták törleszteni a részleteket, a profit is elmaradt.

Tehát míg az I. válság a részvénypiacon kezdődött addig a mostani az ingatlanpiacon, viszont mindkét válság az USA-ból indult és végigvonult az egész világon, ez pedig azt mutatja, hogy bár az amerikai gazdaság leszálló ágban van, még mindig az egyik legmeghatározóbb a világpiacon. A válság megoldása azonban még várat magára, különösen hazánkban, amit a megszűnő munkahelyek és csődbe menő cégek bizonyítanak a legjobban.