A meggyőzés művészete I.

A rétorika már az ókortól a meggyőzés művészetét jelenti, magába foglalja mind a sikeres beszéd felépítésének tanítását és gyakorlatát, mind pedig a beszéd előadását. Míg az ókorban csupán három fajta beszédet tartottak a rétorika körébe tartozónak, a mai értelemben minden fajta, meggyőzési szándékkal írott vagy előadott beszéd rétorikus.

Ha meggyőzőek szeretnénk lenni egy-egy előadáson vagy eseményen – ami az MLM-ben igen fontos – érdemes alaposan felkészülnünk egy-egy ilyen szereplésre. Tisztában kell lennünk a meggyőzés három tényezőjének, a közlőnek, a beszédnek és a befogadónak a szerepével, valamint a sikeres beszéd felépítésével. Tekintsük át először a közlő és befogadó, majd a jó beszéd jellemzőit.

A közlő, vagyis a beszéd előadója akkor lesz nagy hatással közönségére, ha személyét tekintély övezi. Alaposan kell ismernie a témát, amiről beszél, és magabiztosnak kell lennie. A híres embereknek könnyebb a dolguk, mert hozzáértésükről már meggyőződtek az emberek, míg mások a beszéd előadása közben kell meggyőzzék erről hallgatóságukat. A közönség mindig a tájékozott, logikusan beszélő és őszinte szónokokat tartja a legjobbaknak. Az őszinteség azért fontos, mert a közönséget meg kell győzni arról, hogy a beszélőt nem a saját, hanem a hallgatósága érdekei vezérlik, vagyis az adott terméket érdekükben áll megvenni, hiszen szükségük van arra.

A hozzáértés, logika és őszinteség mellett a következő kulcsfontosságú tulajdonság a jó szándék. Az előadónak szavakban is ki kell fejeznie, hogy fontos számára a közönség, például úgy, hogy megköszöni, hogy időt szánnak rá, vagy megdicséri őket. Egy másik módszer az, ha közös tapasztalatokra utal, melyet mind ő, mind hallgatói átéltek. Ezen kívül a humorizálás is jó szándékra utal. És utoljára, de nem utolsósorban, meg kell említenünk az előadó jellemét is. Felelősnek kell mutatkoznia, hinnie kell annak igazában, amit állít, hinnie kell a termékben, amelyet ajánl.

A másik fontos tényező a befogadó, vagyis a hallgatóság. Minden közönség különböző, más a hozzállásuk és mások a szükségleteik, ami nagyban befolyásolja a mondottakhoz való hozzáállásukat. Hozzáállásuk alapján 4 fajta közönséget különböztethetünk meg.

A pozitív hozzáállású közönség már egyetért a beszélő céljaival, így a beszélő egyetlen feladata, hogy mélyítse és erősítse érzelmeiket, és tegye őket még boldogabbá, ha az egyáltalán lehetséges.

A semleges közönség nem sokat tud a témáról, ezért ha például egy az MLM-et még nem ismerő csoportnak tartunk előadást, alapvetően arra kell törekednünk, hogy olyan információkat kapjanak, amelyek alapján véleményt formálhatnak. Nekik olyan tényeket kell szolgáltatni, melyek meggyőzőek, és amelyek alapján a hallgatók a beszélő által kívánt konklúzióra fognak jutni.

Az érdektelen közönséget nem érdekli sem a beszélő, sem a téma. Őket fel kell villanyozni, fel kell kelteni az érdeklődésüket, meg kell mutatni nekik, hogy közvetlenül érinti és befolyásolja őket a téma.

Az ellenséges közönség a pozitív ellentéte. Ugyanolyan erősen viszonyulnak a témához, mint a beszélő, ám teljesen ellentétes a véleményük. Velük van a legnehezebb dolgunk, őket először meg kell puhítani, arra kell rávenni, hogy egyáltalán meghallgassanak minket, megnyíljanak felénk, elgondolkodjanak a mondottakon, és csak azután lehet megpróbálni meggyőzni őket.

A valóságban legtöbbször természetesen ezek kombinációi fordulnak elő, és így az előadó stratégiáját a helyzetnek megfelelően kell felépítse.