Léteznek olyan MLM-típusú vállalkozások is, amelyek nem a saját termékeikkel kereskednek, csak az üzleti modellt működtetik. Így működik a Sciennet, amely harmadik félként a vevőket, cégeket és magánembereket fogja össze.

Aki törzsvásárlóvá válik a rendszerben – ez egyszerű internetes regisztrációval történik –, az kedvezményesen vásárolhat a cég partnereitől. A vevők jól járnak az akciók miatt, az előállítók pedig biztos felvásárlói piacon, reklámok nélkül juthatnak új ügyfelekhez.

 

A multi-level marketing üzletágban tevékenykedők pontos számát illetően még az MLM-piac vezető szereplői is csak óvatos becslésekbe bocsátkoznak. Ahogy Balogh Ottó, a Nu Skin egyik legsikeresebb hálózatépítője (lásd keretes írásunkat) fogalmaz: „Minden cég és minden vezető másképp fogalmazza meg, kit tart aktívnak.”

„Az adatok bizonytalanságának egyik oka, hogy ez a tevékenység nem rendelkezik saját TEÁOR-számmal, csak az »általános kereskedelem« besorolása alá tartozik. Így statisztikailag sem különíthető el, vagyis hitelesen nem mérhető” – jegyzi meg Sztruhala Szilveszter. „Azt se hallgassuk el, hogy maguk a hálózatépítők eléggé titkolózó szakmát alkotnak, ezért is kevés a megbízható adat. Ez nemzetközi szinten is érvényes, bár a nyilvánosan működő, tőzsdei cégek közzéteszik pénzügyi és egyéb adataikat. Ám a nem tőzsdei cégek, például a Sunrider International adatai titkosak.”

Sok olyan állítás is megjelenik a piacon, gyakorta szóbeszéd – adott esetben a hálózatépítők szájhagyománya alapján eltorzulva, felnagyítva –, amelynek csekély a valóságalapja. „Ebben az is szerepet játszik, hogy az új alapítású vagy újonnan piacra lépő cégek is egyből hatalmas, nagyon megbízható cégnek szeretnék feltüntetni magukat, még akkor is, ha az üzleti logika alapján csak rövidebb életciklus várható” – mondja Sztruhala Szilveszter. A megkérdezett piaci szereplők és a sikeroktató véleménye abban megegyezik, hogy a valamilyen hálózatban fogyasztóként regisztráltak száma meghaladja a lakosság 10 százalékát (1 millió), az aktív üzletépítők száma pedig 55–60 ezerre tehető.

 

 

Sok félreértés övezi az MLM-rendszereket, például az a tévhit, hogy ezzelbárki villámgyorsan meggazdagodhat. A hálózatépítés hazájában, az Egyesült Államokban az MLM üzletet megbízható, hosszú távú jövedelemnek tekintik, amely a keresetkiegészítés egyik legális formája.

Igaz, vannak, akiknek már valóban sikerült látványos jövedelmeket elérni az MLM révén. Az anyaggyűjtés során a Haszon magazin több olyan esettel találkozott, amikor magyar üzletépítők a nulláról két-három év alatt havonta tíz, sőt havi 15–20 millió forintos jövedelemre tettek szert.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a nagy többség nem éri el ezeket a csúcsfizetéseket. Bár Nógrádi Bence ehhez hozzáfűzi: „A hagyományos vállalkozások esetében semmivel nem nagyobb a siker aránya, mint az MLM szakmában.”

A hagyományosnak megismert vállalkozások indításával szemben ráadásul az MLM-nek számos előnye van. Az induláshoz viszonylag kis befektetés szükséges, ami az anyagi kockázatot is csökkenti. Végezhető félállásban, és nem kell hozzá tapasztalat vagy képzettség. Eltér abban is, hogy a szponzor (a vezető – lásd szócikkünket) „alá” tartozó munkatársak szintén egyéni vállalkozók, tehát nem kezelhetők alkalmazottként.